Publication ( en hongrois) sur les expositions sur le website de MUSÉE FERENCZY à SZENTENDRE:
TÉRHAJLATOK ÉS ÁTHATÁSOK
– FARKAS Ádám életmű kiállítása
2015. 09. 18 – 11. 22.
Helyszín:
MűvészetMalom
KURÀTOROK: BODONYI Emőke és ISTVÀNKÓ Bea
Kísérőtárlat:
VÁLOGATÁS A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM FARKAS ÁDÁM-OSZTÁLYÁBAN VÉGZETT TANÍTVÁNYOK MUNKÁIBÓL
Kiállító művészek: BARÁTH Fábián, BARÁZ Tamás, BOBÁLY Dávid, DÓRA Emese, ERŐS Apolka, FARKAS Zsuzsa, FARKAS-PAP Éva, GILLY Tamás, GWIZALDA Dáriusz, GYÖRGY Irma, HEIM Péter, HORVÁTH Tünde, ILKA Rita, JÓZSA Pál, KISS Dani, KONTUR András, KOSINA László, LELKES Márk, MÁTHÉ Krisztián, MELKOVICS Tamás, MERÉSZ Máté, NAGY Imre, NÉMETH Csaba, PELCZ Benjámin, POLGÁR Botond, PORTOLANI Gina, RESTYÁNSZKI Attila, RETKES Máté, SALLAY Dániel, TURCSÁNY Villő, VARGA Melinda, VARJAS Kató
FARKAS Ádám a kortárs magyar szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja, aki az 1960-as évektől induló, több mint öt évtizede tartó töretlen alkotói pályáján a szobrászat hagyományos eszközeivel értékálló, tiszta eszmeiséget közvetítő, nemesen egyszerű formákból építkező plasztikákat készít.
Érdeklődése egyaránt kiterjed a kisplasztikákra, köztéri alkotásokra, politikai emlékművekre, építészettel szorosan összefűződő szobrászati jellegű művekre, érmekre, rajzokra és szerigráfiákra. Monumentális alkotásai közé tartozik többek között a szentendrei Köszöntőszobor, a villányi Kőesés, a gazdagréti szökőkútplasztika, a pécsi 1956-os, valamint az egykori börtöntábor helyén felállított Recski emlékmű. Köztéri szobrai megtalálhatóak Franciaország, Japán, Kalifornia terein és művésztelepein, számos műve jelentős hazai és külföldi gyűjtemények részét képezi. Az alkotómunka mellett a tanári, közéleti és művészetelméleti munkája is jelentős, írásai gyakran jelennek meg különböző művészeti lapokban.
Életmű-kiállítása kivételes alkalom arra, hogy áttekinthessük az egymást konzekvensen követő alkotói periódusokból álló munkásságát a korai, izgalmas, kísérletező, formakapcsolatokat kutató plasztikáktól kezdve a legújabb, illetve a most legelőször látható művekig.
1972-ben, egyik első, szentendrei kiállítása kapcsán így fogalmazott: „Olyan szobrokat szeretnék készíteni, melyek megszületnének nélkülem is…” A természet és a művészet iránt egyaránt alázatot kifejező kijelentése egyúttal rámutat arra a művészi felfogásra, melynek célja, hogy a plasztika választott környezetében ne csak szoborként, hanem természetesnek is hasson. Saját műveiről készített fotói a legjobb példák arra, hogy érzékelni lehessen, sosem csak a plasztikát, hanem annak a környező tájjal való szerves összetartozását is figyeli.
A természet különös szerepet tölt be életében, és ez művészetét is jelentős módon alakítja. Gyermekkora óta erős vonzódást érez a környező természeti világ iránt, és ebben jelentős szerepe van annak az ingatlannak, amelyet még szülei vásároltak Szentendrén az 1930-as években. Itt él gyermekkora óta, itt rendezte be saját műtermét, ez alkotómunkájának elsődleges színhelye. A Bükkös-patakkal határos ősfás kert, annak szabadon lélegző élővilága elválaszthatatlan személyétől, mint ahogyan Szentendre is, amelynek kulturális és művészeti életében jelentős szerepet tölt be.
Plasztikáiban egyaránt benne van a kortárs szobrászat formakutató és az archaikus művészet jelteremtő gesztusa. A szobor felülete is ezért fontos, mert láthatóvá válnak az alkotó-, teremtő mozdulatok, gesztusok, a formáért való küzdelem nyomai. A természethez áttételekkel kötődő nonfiguratív szobrászata Brancuși, Hans Arp, Noguchi művészetével rokonítható.
Farkas Ádám alkotómunkája részének tekinti az oktatói tevékenységét. Az 1990 óta a Képzőművészeti Főiskolán (később: Egyetemen) tanító és három évig a rektori teendőket is ellátó szobrászművész mostani, régóta várt életmű-kiállításával párhuzamosan egy másik megrendezését kezdeményezte. Meghívta a mára már jegyzett művészekként számon tartott egykori tanítványait, hogy egy kísérőtárlat keretében állítsák ki diplomamunkájukat és legújabb alkotásaikat. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Farkas Ádám-osztályában végzett harminckét művész alkotásaiból válogatott tárlat a MűvészetMalom középső szárnyában kapott helyet.
Publication sur l’exposition dans le journal hongrois ÙJMÜVÉSZET :
